Kedves Látogató!

Szeretettel köszöntjük az IGAZIMÉZ honlapján.

“Minden kedves www.igazimez.hu laplátogatónak őszinte szívből ajánlom ezt az oldalt.

(Az oldal jelenleg szerkesztés alatt áll, megértésüket köszönjük.)

Mi méhészek bízunk benne, hogy sok hasznos információhoz fog jutni e lap böngészésével, mivel az utóbbi időben sok “mézhamisításos” botrány miatt a fogyasztók bizalma megrendült az üzletekben kapható termékek irányába.

A magyar méz hírnevét az elmúlt időszak botrányai nem tépázták meg, ellenkezőleg, a hazai mézfogyasztókban kialakította a tudatos vásárlási szokását.

Ezt igazolják a méhésztársaim által tapasztaltak: az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt a termelői méz iránti kereslet.”

Az oldal hiteléhez hozzá járult : Magyar Méhészeti Egyesület (OMME)


Köszöntjük a 2015 ös év méhészét.

Demeter László

Idén Demeter Lászlót választották az Év méhészének, arról, hogy mit jelent számára ez az elismerés és hogyan is kezdett méhészkedni egy hosszabb interjú keretében kérdeztük meg Tőle:

Mi volt az, ami elindította a méhészkedés irányába?

Minden 1992-ben kezdődött, az Aggteleki nemzeti park szomszédságéban lévő kistelepülésen. Szomszédom, Nagy Máté Lajos bácsi méhészkedett, akitől elleshettem az alapokat. 50-60 méhcsaládot gondozott évtizedek óta, a mi gyümölcsöseinkben landoltak legtöbbször a kirajzott méhei. Megfigyeltem rajzásukat és mindig segítettem neki befogni a méhrajokat. Egy idő után Ő tette fel nekem a kérdést, nem akarok-e méhészettel foglalkozni, természetesen igent mondtam. Két méhcsaláddal ajándékozott meg engem, amit a gyümölcsfákról közösen fogtunk be. Akkoriban még nem kaptárba kezdtünk el méhészkedni, hanem kast használtunk, melyből azonban nagyon bonyolult a méz elvétel. Ebből kifolyólag 1992 téli szünet ideje alatt, míg más diákok pihentek, én Lajos bácsi asztalos műhelyében szorgoskodtam és megcsináltuk az első, fából készült NB 24-es kaptárt. Innen indul méhészkedésünk időszámítása.

Hogyan alakult meg feleségeddel közös családi méhészetetek?

A korábban kapott két méhcsaládot pár év alatt felszaporítottam 30-40 méhcsaládra. Tizenöt év alatt eljutottam odáig, hogy 50 méhcsalád boldog tulajdonosa voltam. Az évek múlásával Budapestre szólított a munkám, hétvégente pedig méhészkedtem Borsod megyei telephelyemen. 2005-ben ismertem meg feleségemet, Vandát, aki könyvelő szakmája mellett nagyon sokat tudott nekem segíteni a méhészkedésben. A pörgetések alatt is nagy összhangban tudtunk dolgozni. Egy év leforgása után rájöttünk, ha jó gazda szemével akarjuk a méheket tartani, akkor közelebb kell hozni őket magunkhoz. A 240 km-es távolságokat nehezen lehetett áthidalni. 2007-ben vettünk egy házat és Dunavarsányban telepedetünk le. Fő szempontunk az volt, vidéki falut kerestünk, ahol méhekkel a közelünkben élhetünk.

Hogyan kerültetek Vasadra?

Gyermekeink születése több okból is sorsfordító volt: Lacika fiam 6 éves, Hanna lányom nyolc. Mindkettejük megszületésével úgy hozta az élet, hogy főállásaim megszűntek. Ezekben az időkben mindig a másodállásnak tekintett hobbiméhészkedés húzott ki a csávából. Arra gondoltunk, a méhészkedést tesszük meg családunk megélhetési főforrásává, tudva azt, hogy a mezőgazdaságra alapozni elég kockázatos a mai időkben. Ennek ellenére kockáztattunk. Felmértük, 50 méhcsaládból a család jövedelemszerző képességét nem tudja kielégíteni, ahhoz nagyobb állomány kell. Ehhez viszont a Dunavarsányi homokos talaj méhészeti szempontból nem volt megfelelő. Ezután úgy kerestünk lakhelyet, hogy egyúttal jó méhlegelő is legyen a környéken. Így esett a választásunk Vasad község külterületére, Rávágyra. A falutól 5 km-es távolságra helyezkedik el ez a tanyánk, itt lakunk családommal és ez a méhészeti telephelyem is. A különböző virágzásoknak megfelelően vándorlunk is, áprilistól augusztusig az ország legkülönbözőbb pontjain gyűjtjük be a finomabbnál finomabb nektárokat.

Mit takar a családi méhészet kifejezés vállalkozásodban és mit tartotok fontosnak?

A családi gazdálkodásban mindig érvényesülni kell a jó gazda szemléletnek. A jelenlegi több száz családos állományt szakmai szemmel kezelni és irányítani, a vándorlások alkalmával szelektálni, hogy fajtamézet tudjunk az üvegbe tölteni, kellő gondossággal kell kezelni. A vasadi termelői piacon is láthatják vásárlóink 10-15 fajta méz közül választhatnak. A mézeink tárolására nagy hangsúlyt fektetünk, hűtőkonténerben tároljuk őket, melynek köszönhetően állandó hőmérsékleten van a méz. Egy téveszmét is szeretnék eloszlatni, miszerint amelyik méz kristályosodik, az hamisított méz. Minden méz kristályosodik, élő példa erre a repceméz, ami a pörgetéshez képest két hét múlva összekristályosodik, a napraforgóméz egy hónap múlva, de még az akácméz is tárolási helyzettől függően egy év múlva elkezd kristályosodni. Ezeket a mézeket ha meleg helyre visszük (radiátorra, vagy kandalló közelébe- lényeg, hogy 42 fok alatt legyen) 1-2 nap alatt újra folyékony mézet kapunk. A mi méhészetünkben nagyon fontos a méheink egészsége, ennek érdekében folyamatos méhlegelőt keresünk, hogy bőséges mennyiségű virágport és nektárt tudjanak gyűjteni, ugyanis a méz szénhidrát forrás a virágpor pedig fehérjeforrás a méhek számára. Valamint kiemelném még azt, hogy üvegeinkbe 100 % tisztaságú méz kerül. Előadásaink, mézkóstolóink alkalmával erről megbizonyosodhatnak.

Tavalyi évben mézeiddel több díjat nyertél, köztük a Vasadon termelt selyemfű mézeddel arany fokozatú minősítést.  Idén azonban téged választottak az Év méhészének. Mit jelent számodra ez a kitüntetés?

Méhészeti pályafutásom csúcsának tartom, régi vágyam volt, hogy egyszer én is átvehessem ezt a kitüntetést. A címre írásos pályázatot kellett benyújtani., és személyes interjún is részt kellett venniük a pályázóknak. Itt a méhész szakmai hozzáértését vizsgálták, valamint  a mintának beküldött mézek érzékszervi vizsgálatát végezte el a szakmai zsűri. Ezek alapján  alakult ki a végleges eredmény. A beadott pályázathoz csatolni kellett egy ajánlást az OMME tisztségviselőjétől, mert a méz népszerűsítése terén nyújtott kiemelkedő tevékenység mellett, a méhész közösség érdekében kifejtett munka is fontos kritérium volt. A díjnak természetesen eszmei értéke van, de emellett egy 200eFt értékű fehérarany emlékplakettet vehettem át.

Nemrégiben a televízió is felfigyelt rátok, az M1 Családbarát műsorában szerepeltetek. Mesélnél arról, hogy esett rátok a választás?

A televíziótól megkerestek, hogy vendégük hobbija szintén a méhészkedés, és abban a meglepetésben szeretnék részesíteni, hogy a műsorban igazi méhésszel kerülhet kapcsolatba. Az interneten találtak ránk, honlapunk és Facebook oldalunkon talált naprakész információk tett rájuk olyan pozitív benyomást, melyek alapján mi szerepelhettünk a műsorban. Huszonhárom éves méhészkedés után még én is izgultam, szakkönyveket tanulmányoztam, hiszen az egész ország előtt szerepelek majd. Reménykedtem a méhészet csínját-bínját meg tudjuk a televízióban mutatni, a műsor összetettsége miatt azonban ilyen mélyen nem érintettünk szakmai dolgokat. A stúdióban felállított standra szépen kiállított mézeinkből egy darabot sem hozunk haza, mivel mindet megvették a helyszínen – számunka ez is nagy siker volt.

Hol találkozhatnak Veletek a méz iránt érdeklődők?

A vasadi képviselő-testületnek és polgármesterünknek köszönhetően megalakult a helyi termelői piac Vasadon, így ott találkozhatnak velünk a kedves vásárlók. A megnyitás napjától csütörtök délutánonként ott vagyunk. Aki itt nem tud elérni bennünket, az a Demi-Bee Családi Méhészet honlapján vagy Facebook oldalán található kapcsolatok bármelyikén felkereshet. Ha sikerült kiválasztani milyen mézet szeretne, a kiszállítást is vállaljuk.

Nagyobb rendezvényeken is jelen voltatok már, elárulnál egy-két helyet ezek közül?

A nagy méhállomány miatt rendszeresen a vasadi termelői piacon kívül nem jelenünk meg. Vevőkörünk bővítésére, mézkóstoltatással egybekötve nagyobb volumenű rendezvényeken is részt veszünk, melyek legtöbbször meghívásos alapúak. Az Agrármarketing Centrum meghívására részt vettünk már a Budapesti Halfesztiválon, Böllérfesztiválon, Vecsési Káposztafeszten. Árultunk már a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatti Vidék Mustrán is.

Milyen jövőre vonatkozó célkitűzésitek vannak?

A jó gazda szemlélettel mindent megteszünk, azonban ebbe sokszor beleszól az időjárás. Az utóbbi évekre inkább a közepes hozam volt jellemző. Évekkel ezelőtt még akácvirágzáskor – Magyarország domborzatát kihasználva- több hétig lehetett legeltetni a méheket. Most már olyan tavaszi sokkszerű hőhullámok jellemzőek, amelyben egyszerre robban be a szegedi akác, a nógrádi akác. Lecsökkent a legeltetési napok száma, a három hét helyett már 8-10 nap áll csak rendelkezésre a méhek számára, amelyet sokszor hűvös, esős idő jellemez. Nektárképződés szempontjából ez nem kedvező. Célunk az, hogy a 260 méhcsaládról 150 családra csökkentjük állományunkat, azonban fajtaválasztékunkat bővítjük. Például Pécsnél a medvehagyma kis pici méhlegelői, vagy a Balaton környéki levendulások. Ezeknek a mézeknek szintén egészségjavító hatásai vannak, ezek a rövidtávú céljaink. Hosszabbtávú céljaink között szerepel a külföldi piacok meghódítása is. Több megkeresés érkezett hozzánk, kisebb bioboltokba, közvetlen külföldi piacokra.

Interjú: Veroczki Barbara és Kéri Zsolt

Forrás.:
www.demi-bee.hu