A MÉZ TÖRTÉNETE
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves Spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Bizonyíték van rá, hogy az ókori egyiptomiak ételnek és orvosságnak is használták. A piramisokban mézes sütemények receptjeit fedezték fel, és a méhek kultikus tiszteletére utalnak a méhkast ábrázoló vésetek is, obeliszkek, sírkövek falán. A legérdekesebb leletek azonban a méhek életéből vett képeket őrző, 2-3000 éves papirusztekercsek.
A görög mitológia is sok, mézhez kötődő utalást tartalmaz: a mézfogyasztás titkairól, isteni eredetű előnyeiről. Már a legkézenfekvőbb forrásban, Homérosz Iliászában és az Odüsszeiában is többször említésre kerülnek a mézfogyasztás isteneknek tulajdonítható előnyei. Pithagorasz úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat, sőt, a megszületett ideákat kristálytisztán szűri, ezért tanítványaival mézen és kenyéren élt. Hippokratész, az orvoslás atyja, pedig forró mézes tejet írt elő légutak megbetegedéseire. A módszert még ma is alkalmazzák. Ovidius a mézet a tudás forrásaként, és szerelemfokozó szerként említi.
Emlegették szerelmi bájitalként, csak úgy, mint az örök fiatalság elixírjeként. Beláthatatlan idő óta minden népnél afrodiziákum és serkentőszer hírében áll.
A távol-keleti hagyomány szerint, nászéjszakára mézzel kenték be az ara kebleit és szeméremajkait, és mire a vőlegény letisztogatta, a gyönyör kapujába jutottak mindketten, az együttlét biztosan édesre sikeredett.
Végül a magyar vonatkozások: egy utazó szerint Attila mézes borral kínálta vendégeit, valamivel később, pedig nem a méz, hanem a méhek kaptak fontos szerepet egy nagy győzelemben. Bár nincs a történelemkönyvekben, de úgy tartják, hogy a nándorfehérvári csatában a védők méhkasok tucatjait dobálták a török ostromlók nyakába, rögtön a szurok bevetése után. 1289-ben a németújváriak is méhekkel védekeztek a várat támadó I. Albert osztrák herceg ellen.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nemcsak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme.

Millió évekkel ezelőtt őseink ádáz harcot vívtak a méhekkel, mert a létfenntartásuk ösztönétől hajtva rájöttek, hogy a méhek szorgalmas munkájuk eredménye, a faodúban talált lép és a belőle csurgó aranysárga méz mennyire jó nekik, ezért azt elvették tőlük.
Így alakult ki ez az elfoglaltság, melynek eredményeként az ember fel is használta az első méhészeti termékeket: a mézet és a viaszt.
Tehát így kezdődhetett a primitív méhészkedés, hogy az első „méhész” csak úgy juthatott a méhek által termelt édességhez és a viaszhoz – s azok gyógyhatásához elfogyasztásukkal -, hogy leölte a méheket. Mi sem természetesebb, hogy a mézzel és méhkenyérrel együtt megette az álcákat, a lépekben lévő fiasítást, és a viaszt is.
Sokkal későbben, az ésszerű méhészkedéssel egyidejűleg kezdte az ember méhész-származékaikra szétválasztva a többi méhészeti termékeket hasznosítani, és pedig mint a méz, viasz, propolisz, virágpor, méhkenyér, méhméreg, méhpempő, ezek a termékek különböző keverésének megfelelően, megkülönböztetett készítmények formájában.
Az új házasok lakásának küszöbére mézet csöpögtettek, hogy gazdag és édes legyen életük.
A Vatikánban őrzött kódex, amelybe Acipius receptjeit feljegyezték, tanúskodik arról, hogy a méz a leggazdagabbak konyhájában is szinte valamennyi étel meghatározó alkotó anyaga volt. A dulcia domestica – házi édesség – nevet viselő finomság is úgy készült, hogy a kimagozott, érett datolyát dióbéllel, illatos fenyőmaggal keverték össze, majd mézben megfőzték. A kor ízlése nem csak az édességek elkészítésénél használta és fogadta el a mézet, de az igényes húsétel sem nélkülözhette azt.
A MÉZ

A méz összetétele:

70 féle gyógyhatással bír

  • 18 aminósav ( Taurin, Arginin, Cisztin, Timin, Karnitin,…)
  • 22 ásványi anyag (Vas, Mangán, réz, Kálium, Kálcium, Zink, Silícium, Foszfor, Jód, Alumínium, Nikkel, Lítium, Titán, Ozmium, Bór, …)
  • Szőlőcukor (glükóz), Gyümölcscukor (fruktóz)
  • Vitaminok B1 (tiamin), B2 (ribofalvin), B6 (piridixon), PP (nikotinsav), B11 (folsav),  B5 (pantoténsav)
  • Enzimek (kataláz, peroxidáz, redukáz, glükozoxidáz, invertáz, amiláz..)
  • flavonoidok ( 6 flavonol, 4 flavonol, pinocembrin,)

A méz gyógyhatása:

Rendszeres fogyasztásával az alábbi betegségek előzhetők meg:

  • Szívbetegség
  • Keringési zavarok
  • Máj- epe- vesepanaszok
  • Gyomor- nyombélhurut
  • Gyulladásos megbetegedések
  • Szerzett cukorbetegség
  • Endorkin mirigybántalmak
  • Nőgyógyászati panaszok
  • Stressz
  • Álmatlanság
  • Sugárártalmak csökkentése (rádiótelefon, káros földsugárzás, elektromos vezetékek..)
  • Influenza, láz
  • Csontritkulás
  • Vérképzési problémák
  • Fizikai- lelki állóképesség növekszik
  • Vitaminhiányos állapotok
  • Húgyúti panaszok
  • Izomgörcsök
  • Pollenallergia
  • Érelmeszesedés

 

Igazi vagy hamis méz?

Hamisméz igaziméz

Tévhit, hogy a tiszta, folyékony mézek a jó mézek. Minden méz lehet jó, attól függően, hogy milyen a cukortartalma, kikristályosodik, vagy folyékony marad. A kristályossága inkább attól függ, milyen növényből gyűjtötték. Például a repceméz nagyon kristályos szerkezetű, míg a hazánkban kedvelt akácméz folyékony, nem kristályosodik ki. Sőt a hamis virágmézek nem kristályosodnak. Az akácméz alján is jelenhetnek meg idővel kristályszemek ami nem a hamisságát mutatja hanem azt hogy a méhek más virágot is meglátogattak akácvirágzás idelye alatt. A hamis méz színtelen és íztelen, s fogyasztása után kellemetlen ,furcsa íz marad a szájban A méz nagyüzemi palackozás során veszíthet biológiai értékéből, ezért legjobb ha közvetlen a termelőtől vásárolunk, s ezzel a nem Magyar "méz" vásárlását is kizárjuk hiszen a kistermelőnek nem éri meg külföldi silány minőséget megvásárolnia.

Mit tudunk a mézről?

Tudta-e,

  • hogy a virágméz a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén alakul ki?
  • hogy a méhek átalakító tevékenységükhöz használt enzim hatására a mézben baktérium-ellenes anyag keletkezik?
  • hogy a friss, nyers mézben található hidrogénperoxid a fogszuvasodás kórokozója ellen is hatásos?
  • hogy amíg a mézet vízzel fel nem hígítják erjedésnek sem indulhat? Ezért szükséges a mézbor és a mézecet készítéséhez hígítani a mézet.
  • hogy a nektárban található gyümölcs- és szőlő-cukor arányától függ a méz kikristályosodásának az ideje. Amelyik mézben valamivel több a gyümölcscukor az lassabban, amelyik kicsivel több szőlőcukrot tartalmaz, az gyorsabban ikrásodik.
  • hogy a kristályosodó méznek a kémiai tulajdonságai semmit sem változnak? A halmazállapot változása csupán fizikai jelenség.
  • hogy az ikrás méz apró szemcsézettségével jobban tisztítja a garatot és a torkot, mint a folyékony? Fertőtlenítő hatása mellett fizikailag is tisztít.
  • hogy a kristályos méz bármikor ismét folyékonnyá tehető? Vízfürdőben addig tartjuk a kristályos mézet legfeljebb 45 C°-on, amíg teljesen meg nem olvad.
  • hogy a folyékony mézet hígítatlanul eredményesen használhatjuk nagyobb felületű (horzsolt, zúzott) sebek gyógyítására? A mézzel beborított felületet nem kell bekötözni!
  • hogy a mézet hígítva a szem felszínes gyulladásaira, sérüléseire hatékonyan alkalmazhatjuk? A langyos mézoldattal átitatott steril vattatampont tartósan a szemen kell tartani.
  • hogy a méz cukrai támogatják a májat abban, hogy ellássa sokoldalú szerepét? Főleg a méregtelenítési munkájában, a kimerülőben lévő májat segíti.
  • hogy egyes mézfajták a szervezet vízháztartását is befolyásolják? A méz a felesleges vizet kihajtja, mai egészséges fogyáshoz vezet
  • hogy a méz egyes cukor-összetevői gyorsan és átalakulás nélkül felszívódnak? Ezért a méz az izomfáradtságot hamar megszünteti, ugyanezért a terhességi vészes hányásban szenvedő nők is fogyaszthatják.
  • hogy a méz enyhe hashajtó hatású? Rendszeresen fagyasztható a méz erre a célra is. Használata miatt nem kell félni a szervezeti megszokástól. Mindig hatásos mard.
  • hogy a méz jó nyugtató és altató? Segíti az ébrenlétből az alvó állapotba való áthajlást. A mézzel szemben nem alakul ki olyan függőség, mint a szintetikus altatók esetében.